JIN JANG
A kínai taoista filozófia ősidők óta ismert alapelven nyugszik, a jin és jang egymáshoz viszonyított kölcsönhatásán.
A jin és jang kifejezések írásban először a Ji Csing-ben (más használatban Ji King – Változások Könyve) jelentek meg, körülbelül az időszámításunk előtti 1250. évben. A jin jel egyik megközelítő jelentése „a hegy árnyékos oldala”, míg a jang jel hasonló jelentése „a hegy napos oldala”. Ezek a piktogramok nemcsak egymással ellentétben levő tulajdonságokat és formákat jelölnek, de egyúttal jelképezik az átalakulást egyik végletből a másikba, hasonlóan az évszakok változásához.
A jin és a jang két pólusa nem keverendő össze a keresztény kultúrkör jó és gonosz fogalmaival; ilyen irányú megfeleltetés legfeljebb úgy tehető, hogy a jin és jang egyensúlya a jó, és ezen egyensúly hiánya a rossz
Kód: j1 Kód: j2